A Svájci Nemzeti Bank elnöke szerint nem fognak sietni a monetáris politika szigorításával, annak ellenére, hogy a frank árfolyama az utóbbi időszakban jelentősen gyengült - fogalmazott Thomas Jordan jegybankelnök a Bloombergnek adott interjújában.
A várakozásoknak megfelelően mai ülésén változatlanul hagyta irányadó kamatait a monetáris tanács. A Magyar Nemzeti Bank döntéshozó testületének lépése összhangban van azzal a kommunikációval, miszerint a 0,9%-os alapkamaton akár 2020-ig sem fog változtatni.
Öt és tíz éves futamidejű, monetáris politikai célú IRS-tendert tartott a Magyar Nemzeti Bank. A jegybank az öt éves lejáraton 10, a tíz éves lejáraton 40 milliárd forint értékben fogadott el ajánlatot - jelezte közleményében az MNB.
Miért nincs már fedezet a pénzünk mögött? Mi okozta az aranypénzrendszer végét? Ilyen kérdések sokakban felmerülnek, sőt még azt is fel szokták vetni, hogy az aranyalapú pénzrendszer talán jobb felállás volt a mainál. A dolog tisztázásához most végigkövetjük az arany történetét, és kiemelt figyelmet szentelünk a klasszikus aranystandard korszakának. Megvizsgáljuk, hogy miért is volt olyan különleges ez a globális pénzügyi rendszer, ahol szinte nem volt infláció és a rögzített árfolyamrendszer mellett gond nélkül áramolhatott a tőke. Rámutatunk, hogy az első világháborút követő időszak miért ingatta meg a bizalmat és tette tönkre az aranystandardot, illetve hogy ezután miként került a világon a legtöbb arany az Egyesült Államokba, ahol a leghosszabban ragaszkodtak ehhez a nemesfémhez.
Hamarosan újabb gazdaságtörténeti cikkekkel és elemzésekkel jelentkezünk a Portfolio Prof hasábjain, kövess minket a Facebookon!
Miután sikerült kijavítani az új jegybanki eszközben felszínre került rendszerhibát, a Magyar Nemzeti Bank döntéshozói egyelőre hátradőlhetnek, így az alapkamat szinten tartása mellett a nem konvencionális eszköztár kapcsán sem lesz újabb bejelentés - vélik egyhangúlag a Portfolio által megkérdezett szakértők. A megkérdezettek túlnyomó többsége úgy véli, hogy 2020 előtt nem várható az alapkamat emelkedése.
Alig 8 év alatt 6%-ról 25% fölé emelkedett a világ négy nagy jegybankjának (a brit, a japán, az amerikai és az eurózónás) részesedése országaik összesített állampapír-állományán belül, ezzel pedig az államok legjelentősebb hitelezőivé váltak. A világ legnagyobb monetáris politikai kísérletének eredménye egyetlen ábrán.
Az elmúlt időszakban a javuló konjunkturális helyzet és az emelkedő inflációs várakozások hatására némileg átalakultak a piaci szereplők várakozásai és a világ nagy jegybankjainak a korábbinál gyorsabb ütemű szigorítását kezdték el árazni. Erre reagálva a kötvénypiacokon is emelkedésnek indultak a hozamok. Ugyanakkor ebben a környezetben a Magyar Nemzeti Bank további nemkonvencionális lazító intézkedéseket vezetett be, a magyar hozamgörbe hosszú felárainak csökkentését célozva. A program bejelentésének és elindításának hatására 2017 őszétől kezdve még az elmúlt hetek volatilis piaci mozgásai közepette is jelentősen csökkentek a hosszú futamidejű magyar hozamok eurozónához és régióhoz viszonyított felárai. Mivel a monetáris célú IRS program több tekintetben is újdonságot jelentett a hazai monetáris politikában, érdemes megvizsgálni részletesebben az elmúlt időszak pénzpiaci folyamatait és hogy milyen eredményeket ért el eddig a jegybank.
"Az inflációs cél fenntartható elérése 2019 közepére várható. A Monetáris Tanács megítélése szerint az inflációs cél fenntartható eléréséhez az alapkamat, valamint a laza rövid és hosszú oldali monetáris kondíciók tartós fenntartása szükséges. A Monetáris Tanács kiemelt figyelemmel kíséri a monetáris kondíciók alakulását, és a kibővített eszköztár alkalmazásával biztosítja a laza monetáris kondíciók tartós fennmaradását" - olvasható a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsának január 30-ai üléséről most kiadott rövidített jegyzőkönyvben. A tanácstagok véleménye szerint a monetáris politikai keretrendszerben nem várható lényegi változtatás, ugyanakkor az eszköztár finomhangolására sor kerülhet a jövőben is. A tanácstagok egyetértettek abban, hogy mind a kibővített monetáris politikai eszköztár működését, mind a monetáris kondíciókat kiemelt figyelemmel kell követni.
Egyelőre nem aggódnak túlságosan a piaci korrekció és a hozamok emelkedése miatt az elemzők. A Portfolio által megkérdezett szakértők szerint a globális gazdaság jó állapotban van, és a cégek is kedvezően teljesítenek, ugyanakkor a kamatok normalizálódhatnak. A hozamok emelkedése annyira nem fog tetszeni az MNB-nek, és van, aki már a jegybak hitelességét félti, ha fennmaradnak a kedvezőtlen piaci tendenciák.
Alaposan megrázta a világ tőkepiacait a globális hozamemelkedés, és könnyen lehet, hogy a Magyar Nemzeti Banknak a nagyon ambiciózus gazdaságélénkítési terveit félre kell raknia. Ennél nagyobb baj azonban egyelőre nem látszik. Amíg a forint meg sem rezdül, a jegybank alapvetően hátradőlve nézheti az eseményeket.
Azt vállaltuk, hogy a hosszú hozamgörbe relatív pozícióját javítjuk, azaz a hazai hosszú hozamok és az eurózóna, valamint a régiós hozamok közötti kamatfelárat - országkockázati prémium - alacsonyra csökkentjük, majd itt tartjuk - mondta Nagy Márton, a Világgazdaságnak adott interjújában. Az MNB alelnöke ezzel megerősítette azt a múlt heti üzenetet, miszerint a jegybank nem küzd valamilyen fix hosszú lejáratú hozam fenntartásáért, hanem a nemzetközi hozamkörnyezet változását rugalmasan fogja fel. A piacon többen úgy gondolják, hogy ez a jegybanki magatartás változását jelenti a múlt év végi szigorúbb hozzálláshoz képest.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) csütörtökön bonyolítja második alkalommal a monetáris politikai célú kamatcsere, vagy más néven MIRS-tenderét. Ennek kapcsán a jegybank az MTI-t tájékoztatta a MIRS részleteiről.
Mai kamatdöntő ülésén változatlanul hagyta az irányadó rátát a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa. A kamatfolyosó paraméterei (az egynapos betéti és hitel kamatláb) szintén nem változtak. Így holnaptól az irányadó kamat továbbra is 0,9%, a kamatfolyosó határai pedig -0,15%, illetve 0,9% maradnak.
A világ nagy jegybankjai a válság éveiben elkezdték önteni a pénzt a gazdaságokba, ám az utóbbi időszakban már elindult a monetáris politikák normalizációja. Hol is tart most a mennyiségi lazítás, vagyis ömlik-e még a pénz? Ezt mutatja meg a Bloomberg látványos alábbi ábrája.
Nem változtatott a kamatszinteken a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa idei utolsó ülésén, összhangban a várakozásokkal. A jegybank ma publikálta a friss inflációs jelentés fő számait is.
A meghatározó jegybankok monetáris politikai döntései nemcsak az adott országban fejtenek ki érdemi hatást, hanem globálisan is. A Fed szigorító lépéseitől erőteljes hatásra számítottak a devizaárfolyamokon, hozamokon és egyéb pénzügyi termékeken keresztül a fejlett és feltörekvő pénzügyi piacokon is. A már közel két éve elindított és múlt héten folytatott kamatemelések ellenére eddig azonban visszafogott hatásokat láttunk a pénz- és tőkepiacokon. Cikksorozatunkban e jelenséget elemezzük egyrészt a múltbeli kamatemelések, másrészt a jelenleg tartó, szokatlanul elnyújtott ciklus tanulságainak bemutatásával. A Fed kamatpolitikájának kiemelt elemzése több szempontból is indokolt. Egyrészt a meghatározó jegybankok közül a 2008-as válságot követően a Fed kezdte meg legelőször kamatemelési ciklusát. Másrészt a tengerentúli kamatpolitika érdemben befolyásolja a nemzetközi befektetői hangulatot, így a fejlett és a feltörekvő piaci fejleményekre is erőteljes hatást fejt ki.
Az Európai Központi Bank jövőre befejezheti az eszközvásárlási programját a Reuters által megkérdezett közgazdászok többsége szerint, ugyanakkor kisebb részük azt várja, hogy a kötvények zsákolása kitart 2019 közepéig.
Nagy bejelentést tett a héten az MNB, ami a lakáshitel-felvevőket is érinti: újabb két eszközzel segíti a jegybank a fix kamatozású hitelek terjedését. A hosszú kamatperiódusú lakáshitelek ezzel még olcsóbbak, törlesztőrészleteik még alacsonyabbak lehetnek. A hatások a leendő lakáshitelesek mellett (jellemzően a következő kamatperiódustól) a meglévő adósokat is érinthetik. Megnéztük, hogy mielőtt ez bekövetkezne, milyenek a jelenleg felvehető lakáscélú hitelek kondíciói.